A stressz és hatása szervezetünkre

A stressz koncepció megfogalmazása Selye János nevéhez fűződik. Fogalmilag a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételre (Selye János).

 

A stresszorok, azaz életünk folyamán velünk történt dolgok (események, gondolatok, érzések) azok, amelyek alkalmazkodást igényelnek.

 

A stressz a mindennapi életünk része, elkerülni nem tudjuk. De amíg a pozitív stressz (eustressz) energetizál, addig a negatív stressz (distressz) szomorúságot, bánatot, kimerültséget okoz. Nem tudunk így tisztán gondolkodni és kevésbé vagyunk hatékonyak is. A stresszhormonok gyengítik az immunrendszer működését, és megnyitják az utat a betegségek felé.

 

Tartós stresszterhelés összefüggésbe hozható az alábbi kóros állapotokkal:

  • alvászavarok
  • hormonális/endokrin problémák (pajzsmirigy, endometriózis, PCOS, inzulinrezisztencia, stb.)
  • emésztési problémák
  • fejfájás
  • allergia
  • félelem, szorongás
  • depresszió
  • immunrendszer gyengülése
  • szív- és érrendszeri problémák.

 

 

Stresszes helyzetben

  • szaporábban ver a szív
  • több adrenalin termelődik
  • megemelkedik a vérnyomás
  • pupilla kitágul
  • sűrűsödik a levegővétel
  • az izmok megfeszülnek, stb.

 

Nincs gond, ha a stresszt kiváltó ok megszűnése után a fenti „tünetek” megszűnnek. Azonban manapság nincs módja az embernek levezetni a felhalmozott energiáját, így azok bennünk maradnak. A rendszeres, hosszan tartó stressz felborítja a szervezet egyensúlyát.

 

Selye János szerint a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége. Az életünk során a stresszt nem tudjuk elkerülni, de az ártalmas hatását csökkenteni tudjuk. Számos hétköznapi betegség inkább a stresszhez való adaptáció hibája, mintsem a külső kórokozók (vírusok, baktériumok, stb.) hatására jön létre.

 

Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amely mellett megfeleleően működik a hormonrendszer. Stressz hatására nagyobb mennyiségben szabadul fel kortizol, a stresszhormon, amely borítja a többi hormont: pl. a TSH-t (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulint és a többi hormont.

 

Ha túl sok kortizol termelődik stressz hatására, az agyalapi mirigy kevesebb TSH-t fog termelni, amely a TSH (a pajzsmirigystimuláló hormon) termelődését segíti elő. Ha kevés lesz a TSH, az a pajzsmirigy betegségét (alulműködés) okozza, ez pedig a T3 és T4 szintjének csökkenését idézi elő. Az illető ilyenkor nagyon sok tünetet észlelhet magán: fáradtság, súlygyarapodás, száraz bőr, izomgyengeség, rossz hidegtűrés. Komolyabb esetben Hashimoto vagy Graves kór is kialakulhat.

 

Ha úgy érzed, hogy a Te problémáidat is főleg a stresszes, hajszolt életvitel okozza, szeretettel várlak egyéni stresszoldó kezelésen.